Természetes élőhelyén a guppi szinte teljesen húsevő. Előfordul azonban, hogy időnként alga után kutat a kövek között, vagy az aprólevelű növényzetet rágcsálja.

Természetes élőhelyén a xifó (kardfarkú hal) étrendje elsősorban kukacokból, apró rákfélékből, rovarokból, vízinövényekből és algából áll.

A platti mindenevő. Természetes élőhelyén különösen szereti az aprólevelű növényzetet rágcsálni, de nem utasítja el a rovarokat, rákokat és mikroorganizmusokat sem.

Minden tenyésztett aranyhal fajta a pontyfélék családjába tartozik. Mivel hajlamosak túlenni magukat, konzervatív etetést igényelnek, böjtnapok beiktatásával.

A vadon élő szumátrai díszmárna lényegében bármit elfogyaszt, amire apró szájszervével képes. Ez a legapróbb növényi és állati eredetű dolgokat jelenti.

A vadon élő neon hal elsősorban állati eredetű dolgokat fogyaszt, mint például állati plankton, vízibolha és egyéb apró rákfélék és kis rovarlárvák.

A zebradánió természetes étrendje elsősorban állati planktonokból és rovarokból áll, de elfogyasztja az algát, a fitoplanktont és az akváriumi növényeket is.

Ez a hal természetes élőhelyén is kutat a felületeken különös formájú szájával, elsősorban alga után a köveken, kavicsokon és leveleken. Ismert neve az „takarító hal”, mert az akvárium üvegéről leeszegeti a lerakódásokat, ezáltal „letisztítja” azt.

A tokhal bajuszszálai segítségével találja meg a rovarlárvákat és puhatestűeket az aljazaton. A tokfélék táplálékának különös kritériumoknak kell megfelelnie, hiszen ezek az élő „őskövületek” egész más emésztőrendszerrel rendelkeznek, mint a többi hal, és gyomruk képtelen megemészteni a hagyományos táplálékot.

Az egyik eltérés a tavi halaknál a vadon élő egyedek táplálkozása, így fontos a változatos étrend biztosítása, mely minden szükségletüket kielégíti.

A vadon élő arany jászkeszeg elsősorban apró planktonikus rákféléket és rovarlárvákat fogyaszt, de megeszi az ebihalat, csigát és éti kagylót is.

A bébi teknősnek rengeteg vitaminra van szüksége, de kis adagokban. Figyelmeztetés: a bébi teknőst különösen konzervatívan kell etetni, hogy ne nőjön túl gyorsan a tápanyaggazdag tápláléktól. Ugyan a bébi teknős elsősorban ’húsevő’, mégis alapvető fontosságú a változatos étrend. Nagyobb adag növényi eredetű táplálékot is gond nélkül elfogyaszt.

A fiatal teknős az állati alapú étrendet kedveli, mely elsősorban gammarus rákból és kukacokból áll. Figyelmeztetés: a fiatal teknőst különösen konzervatívan kell etetni, hogy ne nőjön túl gyorsan a tápanyaggazdag tápláléktól. Alapvető fontosságú a növényi eredetű táplálékkal kiegészített étrend.

A kifejlett teknős a növényi alapú étrendet kedveli, mely többek közt békalencséből vagy úszó kagylótutajból áll. Figyelmeztetés: a kifejlett teknőst is könnyű túletetni. Amikor az etetésről van szó, a kevesebb több. Alapvető fontosságú a változatos étrend.

A görög teknős teljesen növényevő. Figyelmeztetés: a túlzottan gyors növekedés, túletetés és táplálással kapcsolatos betegségek elkerülése érdekében a görög teknősnek változatos zöld takarmányra is szüksége van, például speciális növényi alapú teknőstáp. A magas proteintartalmú állati eredetű táplálék megbetegíti a teknőst.

Természetes élőhelyén a karmosbéka a tó aljazatának felső rétegeiben kutat apró élőlények, mint például rovarlárva és kukacok után. Bármit elfogyaszt, amit talál, és amit le tud győzni, beleértve a halakat is.